Eszter könyve, Eszt: héber szövegében proto-, görög részeiben deuterokanonikus ószövetségi könyv. - 1. Keletkezése. A héb. ~ keletkezési idejét Kr. e. 300 és 80 közé teszik, a pontos megállapításra tett kísérletek mind föltevések. Az is csak vsz., hogy művelt szerzője a K-i diaszpórában írta. - 2. Tartalma. Achasvéros (Xerxész) király (ur. Kr. e. 485-465) díszes lakomát rendezett a tartomány előkelői és Szuza népe számára. Vasti kirnét, aki megtagadta parancsát, hogy teljes díszben jelenjen meg a vendégek előtt, bölcsei tanácsára eltaszította (1. f.). A bölcsek azt javasolták neki, hogy a tart. legszebb lányai közül válasszon új kirnét. A kir. a zsidó Hadasszát (→Esztert) választotta, aki Mardokeusnak, nagybátyjának és nevelőapjának tanácsára eltitkolta származását. Mardokeus fölfedezett egy kir. elleni összeesküvést (2. f.); de nem hajtott térdet hódolata jeléül Amán nagyvezér előtt, aki sorsvetéssel Adar hónap 13. napjára tervezte a zsidók kiirtását (3. f.). Mardokeus Esztert szólította föl, hogy hárítsa el a veszedelmet. Eszter imával és böjttel készült a feladat végrehajtására (4. f.). Meghívta vendégségbe a kir-t és Amánt, bár kérését csak másnap akarta előterjeszteni; Amán közben bitófát készíttetett Mardokeus számára (5. f.). A kir. meg akarta jutalmazni Mardokeust a palotaforr. fölfedezéséért, ezért Amánnak nyilvánosan tisztelnie kellett Mardokeust (6. f.). Másnap a lakomán Eszter arra kérte a kir-t, könyörüljön meg népén, s Amánt végeztesse ki; a kir. fölakasztatta Amánt (7. f.). Mardokeus lett az új nagyvezér, Eszter pedig kieszközölte, hogy a zsidók védhetik az életüket (8. f.); Adar hónap 13-án a birod. összes tart-ában bosszút állhatnak ellenségeiken, Szuzában még 14-én is. Ettől kezdve megünneplik Adar 14. ill. 15. napját. Mardokeus és Eszter levélben is kötelezővé tették a →purim megülését (9. f.). A kanonikus héb. ~ Mardokeus dicséretével zárul (10,1-3); a deuterokanonikus gör. kiegészítés (a LXX közbe iktatta, a Vg a kv. végéhez csatolta) Mardokeus egy álmát és ennek értelmezését, egy összeesküvés fölfedezését, a kir. ediktumait (a zsidók kiirtására, ill. a zsidók érdekében), Mardokeus és Eszter imáját, Eszternek a kir. elé járulását és Eszter Egyiptomba vitelét tartalmazza. **

BL:391.